AALEME

Légionnaire toujours...

  • Plein écran
  • Ecran large
  • Ecran étroit
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

"A háború egy elég stresszes dolog" – Magyarok az idegenlégióban

Envoyer

HVG.hu

2015. augusztus 24

Rejtő Jenő hősei, Csülök, Senki Alfonz vagy Tuskó Hopkins nagyon sokat tettek azért, hogy máig romantikus rokonszenv lengje körül a francia idegenlégiót. De hogy mit jelentett és mit jelent ma valójában, milyen a kiképzés, a frontszolgálat, arról keveseknek vannak valós információi. Volt és jelenlegi magyar légiósok a hvg.hu-nak beszéltek róla.

„Tizenhat év alatt 48 bajtársamat veszítettem el. Tizenegy temetésen vettem részt, nyolcszor vittem a koporsót a vállamon” – mesélte Gáspár a hvg.hu-nak a francia idegenlégióban töltött időszak legszomorúbb tapasztalatait. A szegedi férfi 1992-ben munkát keresett Franciaországban, amikor felmerült benne, „kipróbálná magát” a Légion Étrangère kötelékében. A háborús tapasztalatai ellenére az első öt év után megújította a szerződését, majd 38 évesen ment nyugdíjba. Azt mondja, nem bánta meg, pedig a kiképzéstől a leszereléséig durva dolgokon ment keresztül.

A magyarok körében még mindig népszerű a francia zsoldos hadsereg. A hivatalos statisztika szerint Magyarország a tizedik a legtöbb légióst adó országok listáján. Az adatokból viszont nem derül ki, hogy a Légióban magyarként vették-e nyilvántartásba a magukat annak való székelyeket is – vagy Romániát írtak a papírokra.

Fotó: AFP / DPA / Gerd Roth

Ugyanis az utóbbi években az erdélyi magyarok körében is divat katonának állni Franciaországban. Egy nyáron megjelent tanulmány szerint főleg gyergyóiak állnak be a zsoldoshadseregbe. 2011-ben egy gyergyószentmiklósi katona azt mesélte a Transindexnek, hogy akár egy századot ki lehetne állítani a székelyekből. Az egyik magyar légiós azt mesélte a hvg.hu-nak: a seregben 6-8 százalék a magyarok aránya és nagyon összetartóak.

Idegenlégió: idegen vér

Pedig a Légióról terjedő legendákkal ellentétben a fizetés nem olyan nagy, hogy a meggazdagodás lehetősége vonzza a jelentkezőket.

A kelet-európai átlagbérekhez képest valóban jobban keres egy légiós – és akkor a napi pár dollárból élő afrikai vagy ázsiai jelentkezőket nem is említettük –, de a kockázat óriási. A párizsi kormány ugyanis szívesebben veti be őket a frontokon, egyszerűen nem akar francia vért ontani. Ráadásul a Légió arra is alkalmas, hogy a legújabb fegyvereket az alakulattal próbáltassák ki.

Újoncok az idegenlégió felvételi központjában Fotó: AFP / Lionel Bonaventure

Az 1831-ben alakult Légió történetének 184 éve alatt többször felmerült a zsoldossereg feloszlatása, sőt mára már az egyik fő különbség is megszűnt a nemzeti hadsereg és a Légió között: Franciaországban sincs már sorozás, aki katonának áll, ugyanúgy önként vállalja a kockázatot, mint a légiósok. A 8 ezer katonából és kilenc ezredből álló idegenlégiót mégsem számolták fel, nem olvasztották be a francia honvédségbe – pedig voltak ilyen tervek is.

A bordély könnyen elnyeli a zsoldot

Nézzük, hogy mennyit is keres egy légiós a műszakiaknál szolgáló Balázs beszámolója alapján:

  • az alapkiképzés idején: 1100 euró (338 000 Ft). Ez alatta van a francia átlagkeresetnek, ami 520 ezer forint
  • alapkiképzés után: 1250 euró (385 000 Ft)
  • kaszárnyán kívül, terepen töltött idő után járó napidíjjal: 1450 (446 000 Ft)
  • küldetésben, bevetésen: 2500-3000 euró (akár 924 000 Ft)
  • ejtőernyősök ugrási pénze: + 600 euró (124 000 Ft)
  • összehasonlításképp: a hvg.hu információi szerint a magyar Terrorelhárítási Központ emberei 700-800 ezer forintot keresnek

Igaz, a katonák nem költenek ételre, szállásra csak a szabadságukon. „Aki nem veri el a pénzét egy kikötői bordélyban vagy szerencsebarlangokban, az 25-30 millió forintot is meg tud spórolni 5 év alatt. Soknak tűnik, de mit veszel ebből idehaza? Lakást, kocsit, és már el is fogyott a lóvé” – mondta Attila, aki nem újította meg a szerződését, hazajött, majd a megtakarításából egy kocsmát nyitott Budapesten. Az első öt évben nincs lehetőség házasodni, bár sokan már úgy jutnak be, hogy eltitkolják: már van családjuk odahaza.

Bár a Légió már fiatalon nyugdíjat biztosít a leszerelt bakáknak, ez eleinte 1000 euró körül van, az idő előrehaladtával emelkedik. Gáspár éppen ezért a nizzai polgármesteri hivatalnak dolgozik, Balázs pedig azon gondolkodik, hogy újabb szerződést ír alá, esetleg a párizsi rendőrségnél folytatja. Sokan beállnak magánhadseregekbe zsoldosnak, vagy testőrködést vállalnak.

„A kezeimmel tartottam össze a testét”

„A közelemben robbant fel egy pokolgép az öngyilkos merénylővel együtt, de szerencsém volt, fülcsengéssel megúsztam. Volt részem tűzharcban is, lőtték az épületet, ahova bevettük magunkat, de nem sebesültem meg” – mesélt a féléves afganisztáni bevetéséről Balázs, aki az élményeiről blogot is vezet. „A gránátrepesz elvitte a társam fél tüdejét, bevágott a mellénye mellett. Sok idő eltelt, amíg orvosi segítséget kaptunk, addig a kezeimmel tartottam össze a testét. Csodával határos módon megmenekült. Ez is szerepet játszott abban, hogy nem szerződtem le újra. Akármilyen kemény a kiképzés, erre soha nem állsz készen” – beszélt egy afganisztáni esetről Attila.

Gáspár három háborút is megjárt. Volt békefenntartó a széthullott Jugoszláviában, kétszer pedig Elefántcsontparton vettették be, ugyanis Franciaország beavatkozott a volt gyarmatán folyó polgárháborúba. De nem szívesen beszél a frontélményeiről, szívesebben idézi fel a kiképzése alatt történteket.

Kiképzésen Fotó: AFP / Remy Gabaldi

Miután a jelentkezőket kikérdezte a Légió biztonsági szolgálata (gúnynevén: Gestapo), átmentek a nem túl megerőltető sportteszteken (futás, pár húzódzkodás, kötélmászás) és az alapkiképzésen, jöhet a Farm. Ez egy volt mezőgazdasági épület franciaországi Casteltől 18 kilométerre, ahol a valódi kiképzés zajlik. (Miután Franciaország 1961-ben elveszítette Algériát, a Légió átköltözött Dél-Franciaországba, ma Aubagne-ban van a központja.) Az újoncok ilyenkor sokszor azt hiszik, sínen vannak, hiszen ment a felülés, de a Farmon kiderül, mit bírnak igazán.

„Bokáig érő hóban, egy szál alsógatyában egy órán keresztül énekeltünk. Most már nevetek rajta, de akkor kékre fagytunk. Volt egy kutya a táborban, és ha valaki rossz fát tett a tűzre, akkor neki a kutyával kellett ennie a maradékot a táljából” – mondta Gáspár, hogyan telt az idő a Farmon. Balázs arra emlékszik, hogy folyamatosan éheztették őket, de az is előfordult, hogy a kiképzők gyomron ütötték, pofozták az újoncokat.

Ha valaki szimulál, kaját lop, bedobja a törölközőt, mindenkit megbüntetnek az egységből. Attila szerint inkább büntető- és nem kiképzőtábor volt a Farm. „Le kell rombolni a személyiséget, hogy aztán egy újat tudjanak építeni. A háború egy elég stresszes dolog, az ember komfortzónáján kívül. Ezt nem lehet modellezni egy kiképzésen, így jobb híján minél nagyobb nyomás alá helyeznek. Aki ezt nem bírja, annak jobb, ha már itt kihullik” – írta válaszlevelében Balázs. „Alapösztönné teszik, hogy nem hagysz hátra embert, hogy a Légió a családod. A katonák 136 nációból érkeznek, össze kell csiszolni őket” – mesélte Gáspár. A kiképzés egy 50-80 kilométeres meneteléssel ér véget teljes felszerelésben, de hát a Légiónak is ez a jelszava: „Menni vagy meghalni!”.

Rejtő Jenő hamar lelépett

Kaland, utazás, a katonáskodás, a fegyverek szeretete, Rejtő Jenő – sorolták a hvg.hu által megkeresett volt és jelenlegi magyar légiósok, miért a francia zsoldossereget választották. Persze azt már kevesen tudják, hogy a humoros afrikai történeteit futószalagon „gyártó” gyenge fizikumú – bár kamaszkorában még bokszoló – író légiós karrierje során nem bírta a nyomást. Rejtőjenősen távozott: az egyik verzió szerint az ezredorvos leszerelte, egy másik szerint egyszerűen megszökött. De az író még azt is terjesztette a budapesti kávéházakban, hogy lefizette az orvost, csak hogy megléphessen.

Afganisztánban robbanószerkezet keresése közben Fotó: AFP / Joel Saget

És itt el is érkeztünk a Légion Étrangère másik makacs legendájához. Nem igaz, hogy a jelentkezők mind bűnözök és a hazájuk rendőrsége elől menekülnek. Jelentkezéskor ugyanis mostanság már csekkolják, hogy kit köröz az Interpol, ráadásul a „Gestapo” addig forgatja az embert, amíg ki nem húzzák belőle, milyen előélete volt. Balázs a blogján leírt egy olyan esetet, amikor az egyik fiú viccelődve bevallotta, hogy kipróbálta már a kábítószert, de neki nem jött be – nem vették fel.

Bár teljesen új identitást, papírokat ad, a kiképzés után sem lehet a Légióban bujkálni: volt már rá példa, hogy kiadtak egy magyar katonát, aki átcsúszott az átvilágításon, de később kiderült, hogy hazájában csalásért körözik. Tény viszont, hogy Rejtő idején valóban el lehetett tűnni a rendőrség szeme elől. Sőt, 1945 után számos német katonát, olykor náci párttagot is „elnyelt”.

Ez nem a kommandó

Érdemes eloszlatni egy másik tévhitet is. A Légió nem elitegység, nem különleges alakulat. Ebben az értelemben nem érdemes összehasonlítani az akciófilmekben feltűnő brit Special Air Service-szel (SAS), az amerikai Delta Force-szal vagy Bin Laden levadászásában részt vevő Navy SEAL-lel, sőt, még a Bercsényi Zászlóaljjal sem.

„Ugyanolyan hagyományos katonák vagyunk, mint a francia regulárisok. Ott a jobb minőségű és azonnal bevethető ezredek között vagyunk számon tartva. Főleg a jelentkezők létszáma és ezért jobb minősége miatt van még szükség a Légióra. Míg a francia alakulatoknál nagyjából annyi hely van, mint jelentkező, a Légiónál tízszeres a túljelentkezés” – írta Balázs, ezzel arra célozva, hogy náluk van miből válogatni.

Fotó: AFP / Loic Venance

A magyarok azért is szerepelnek előkelő helyen a cikkünk elején említett listán, mert 1956 után sok disszidens itt próbált szerencsét. Egyébként Magyarországon a hivatalos szervek ma sem nézik jó szemmel a Légiót. Mivel nem tekintik „szövetséges haderőnek”, tilos idehaza toborozni. Igaz, az interneten több olyan .hu-s kiterjesztésű oldal is létezik, amely többek között azt ecseteli – ékezetek nélkül, rossz magyarsággal –, hogy milyen sokat puhult a kiképzés, milyen jól lehet keresni az idegenlégióban, hol kell jelentkezni. Nem nehéz felismerni, hogy toborzásról van szó.


Traduction

aa
 

Visiteurs

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterAujourd'hui2858
mod_vvisit_counterHier10270
mod_vvisit_counterCette semaine55880
mod_vvisit_counterSemaine dernière41693
mod_vvisit_counterCe mois117024
mod_vvisit_counterMois dernier224610
mod_vvisit_counterDepuis le 11/11/098317757

Qui est en ligne ?

Nous avons 2385 invités en ligne

Statistiques

Membres : 17
Contenu : 13462
Affiche le nombre de clics des articles : 18027264
You are here PRESSE XXI° 2015 "A háború egy elég stresszes dolog" – Magyarok az idegenlégióban